Ez nehéz és nagyon szubjektív, és nem nagyon látok bele, de mintha előfordulna homok a gépezetben.
- Néha az az érzésem, hogy az accountok túl vannak fegyelmezve, és a projethaszon elvárás miatt rossz szájízű levelezésbe kezdenek pár ezer forintos költség miatt.
- Néha azt látom, hogy a túl biztonsági játék miatt elveszik a konstruktivitás, 40 levél születik ugyanarról a nagyon pici munkáról.
- Néha azt látom, hogy megcsináljuk amit az ügyfél kér, de nem mutatunk lehetőségeket, nem vagyunk partnerek.
- Néha azt érzem, hogy félünk az ügyféltől, az ügyfél főnőkétől, a felelősségtől, a saját főnökeinktől.
- Néha azt érzem, hogy tankönyv alapján akarjuk szabályozni az ügyfélkapcsolati munkát, leválasztunk ezer éves jól működő kapcsolatokat, ahelyett, hogy kihasználnánk ezt, erőltetjük azt, ami a marketing könyvekben van, de nem vesszük figyelembe az ügyfél ki nem mondott kéréseit.
Ami szerintem segíthet:
- majdnem kötelező jelleggel havi személyes kapcsolat az ügyfelekkel, ebéd, kávé, esetleg színház, sport, bármi.
- Az "accountok reggelije", ahol a céges kommunikációs irányt át lehet beszélni ügyfelenként (baráti, szigorú, fegyelmezett, célratörő), a "már megint hülye az ügyfél" problémák kötetlen átbeszélése, közösen valamilyen stratégia kitalálása ennek kezelésére.
- Kommunikációs segítség a vezető accounttól, ha nyöszögés van az ügyfél részéről.
- Az account felelősségének, munkájának pontos körülírása, ellenőrzése.